japan kultura

Click here to edit subtitle

A tanabata matsuri az ősi kínai Qi Xi fesztiválból ered, amikoris az emberek különböző készségekért könyörögtek. Ezt Japánban kikkódennek nevezték. A császári udvarban a Heian-kortól kezdve ünnepelték meg, azonban a köznép körében csak az Edo-kor kezdetén kezdett elterjedni. Az ünnepséget hagyományosan a holdnaptár szerinti hetedik hónap hetedik napján tartják, így a nép között terjedve a Bon szokásokkal vegyülve alakult ki a mai Tanabata ünnepségek szokása (a Bon ünnepséget hagyományosan a hetedik hónap 15. napján tartják). Az Edo-korban a lányok azért imádkoztak, hogy ügyesebbek legyenek a varrásban és kézművességben, míg a fiúk az írásban akartak jobbak lenni. Kívánságaikat papír cetlikre írták, hagyományosan a satoimo (taro) nevű növény levelén található harmatból készült tintát használva.


Bővebben az alábbi linkre kattintva.


Forrás: JAPÁNFELDERÍTŐ.HU


A gésák a 17. században alakultak ki a Simabara negyed falai közt, az ott tevékenykedő kurtizánokból. Tökélyre fejlesztették a szórakoztatáshoz kapcsolódó különböző művészeti ágakat, mint például a tánc, a költészet, vagy a tradicionális hangszereken való játék, és a prostitúciót fokozatosan teljes mértékben elhagyták. A “gésa” szó jelentésen nagyjából az “előadóművész” kifejezésnek felel meg (芸/げい-művészet, 者/しゃ-személy). Egy másik elnevezésük a “geiko”, melyet főként Japán nyugatabbra fekvő területein használnak.


Bővebben az alábbi linkre kattintva.


Forrás: JAPÁNFELDERÍTŐ.HU